Hogy miért utaztunk az első éjszaka előtt 200 km-t? Talán, hogy magunk mögött hagyjuk a lelkünket, a lelkiismeretünket. Hogy az álmot kiszakítsuk a hétköznapokból?

Pedig az első együttlét botorkálós, puhatolózás volt. A hozzád bújás, a visszafele sokkal rövidebbnek tűnő 200 km-t a válladra hajtott fejjel zsibbadni sokkal mélyebb élmény volt. 

 

Hogy aztán megtanuljuk egymástól, hogy milyen órákig egymásban és egymással, felszabadulva, őszintén, gátlástalanul, mocskosan, fáradtan, vízben, hangosan, szerelmesen, titokban, asztalon, gyorsan, hosszasan, 

Megosztás a facebookon